Az ,,ételallergia” kapcsán nem árt tisztában lennünk annak pontos jelentésével. Bár bizonyos ételeket ugyan nehezen viselünk, tolerálnunk, a valódi ételallergia más. Az allergiások száma folyamatosan nő hazánkban, jelenleg a felnőttek 2 %-át, a gyerekek 6 %-át érinti.

Míg az ,,ételintolerancia” bizonyos ételek elviselési képtelenségét jelenti, az ,,ételallergia” ettől jóval veszélyesebb, így az ételek elkészítésénél, alapanyagok felhasználásánál ezt a szempontot permanensen figyelembe kell venni. Az ételintoleranciáért az emésztőrendszer, az ételallergiáért az immunrendszer a felelős. Jellemző, ha egy családban az allergiás megbetegedések gyakoriak, jóval nagyobb az esély az ételallergia kialakulására. Az ételallergia csecsemőknél, tipegő gyermekeknél gyakran jelentkezik, de ha az emésztőrendszerük beérik, egyre kevésbé szívódnak fel olyan anyagok, amelyek allergiát okozhatnak.

Az allergiák és az ételintoleranciák minden esetben a bélflóra nem megfelelő működésének és az ebből következő immunrendszeri működésnek a következményei. Ételallergiáról akkor beszélhetünk, amikor az elfogyasztott táplálék egyes alkotóelemeire az immunrendszerünk tévesen túlreagál. A valódi ételallergia azonban ritka, az ételintolerancia már sokkal gyakoribb.

Számos étel válthat ki allergiás rohamot: gabonafélék, húsfélék, halak, mandula, dió, mogyoró, földieper, tojás, tejfehérjék. Ételtoleranciát  minden olyan étel okozhat, amely nem képes lebomlani a tápcsatornában.  Sokan éveken át élnek együtt a panaszaikkal, pedig csak néhány ételt kellene kihagyni az étrendjükből, esetleg mással behelyettesíteni, így az ételintolerancia okozta tünetek megszűnnének.

Közétkeztetésben fontos figyelni arra, hogy a glutén- és laktózallergiás gyermekek ugyanazokat az ételeket fogyaszthassák mint társaik, csak más alapanyagokból elkészítve azokat. Szerencsére napjainkban egyre több gyártó kínál erre alternatív megoldást szortimentje bővítésével, ugyanazon termékcsoportra már laktóz- és gluténmentes változatot is felkínálva.